Mi is az a derékszögelés?
Több választ is adhatunk a kérdésre. Egyrészt létezik az a jelenség, hogy a hajtókar nem párhuzamos a löket irányára, szemei nem merőlegesen, azaz valamelyik oldalra elcsavarodik, gyártási pontatlanságokból adódóan. Tehát a dugattyú valamerre oldalirányra bólint.
A másik válasz a kérdésre, az az, hogy a furatunk merőleges-e hengertalpra (főleg oldalirányban kérdéses a dolog).
Illetve, hogy a főtengelyhez képest hogyan áll a hengertalpunk. Azaz, hogy a blokk pontos gyártmány-e.
Foglalkozzunk a hajtókarból adódó hibákkal.
Először is létezik az úgynevezett hajtókar görbítő brigád, akiknek első dolguk, ha a dugattyú a hengerfalon félre húzza az olajat, akkor mindenféle különleges eszközökkel hajtja jobbra balra a hajtókart. Elsősorban távolkeleti, kínai alkatrészekkel van dolgunk, manapság minden ott készül. Azonban a hajtókar gyárban valószínűleg valami elég pontos eszközön fogják meg, majd ott köszörülik készre a furatokat. Tehát talán a hajtókart nem igazán lehet elrontani a gyártás során. Autószerelőknek a kar szó biztosan szúrja szemét, ők ehelyett használjanak rudat egészen nyugodtan.
De számoljunk. Tegyük fel, hogy a furatunk megfelelően áll a löket irányához képest, akkor vajon mekkora a hiba?
Az alábbi kérdés eldöntéséhez az alábbi mérőgép nagy segítséggel szolgál:
Egy új S50-es hajtókart tettünk fel mérésre.
Az eredmények részben örvendetesek, részben lesúlytóak. A furatok köszörülése szinte tökéletes. A felső szem mérete 16.030, míg az alsó 24.031mm méretű.
A furatok egymáshoz képest bezárt szöge 0.481°. Ami tetemes. Ez azonban az egymáshoz képest abszolút bezárt szög. Kicsit szépít a helyzeten, hogy a hajtókar hosszára nézve a két furat egymással bezárt szöge 0.428°, ami még persze mindig óriási.
A képen kicsit fúrcsák a szögek, a hajtókar hosszanti síkja és a két szem furata látható. A szögméreteknél a vízszintes méretvonalak vannak egy síkban a hajtókar hosszanti síkjával.
Hogy ilyen kis szög miért is óriási? Egészen egyszerűen azért, mert ha feltételezzük, hogy az alsó csapja a főtengelyünknek jól áll, a furatunk is megfelelő szögben, akkor egy 50mm hosszú dugattyú paláston ez kerek 0.4mm körüli eltérést jelent oldalirányban, tehát ennyire feszül. Görbítgetéssel műszerezettség és köszörült hosszabb csapok nélkül ilyen kis szöghibát viszont gyakorlatilag esélytelen kiküszöbölnünk.
A másik legtöbbször problémás dolog az az, hogy egészen egyszerűen rossz a furat, mármint a hengertalphoz képest. Egy fúrt henger esetét mondanám el, azaz felfogtuk sík felületre, majd szögtapintós mérőórával belemértünk a furatban hossz irányban, úgy 50mm mélységig értünk be, azaz a Simson persely feléig, ekkor 13-14 századot mértünk eltérést a persely felső éléhez képest szöghibát. Azaz a furat teljes hosszon 0.3mm körüli értékkel van. Szerencsére itt is árnyalja a képet, hogy ez a 0.3 mm főként előre dőlt, azaz nem oldalra, erre tud billenni a dugó, így úgymond a dezaxiálást zavarja. Bár oldalirányban is volt benne. Mindenesetre súlyos hiba.
Másképpen számolva, ha 100mm hosszú perselyünk van, akkor ez a 0.3mm mindössze 0.17° szöghibát jelent, amely igen csekély mértékű szögeltérés. És mégis óriási hibát generál. Ha pedig ezek a hibák összeadódnak, ne adj isten mindegyik szerencsétlen irányba mutat, akkor könnyedén műszaki meghibásodáshoz vezetnek.
A hengertalp síkja szent és sérthetetlen, fő bázis, ha elrontjuk a furatunkhoz képest, nem lehet jól megfúrni a hengert. A hónolófej követi a korábbi furatot, a legtöbb hengerfúrós helyen pedig ilyenre nem is igazán figyelnek, de ha gond van akkor sem szólnak, egyszerűen odaadják és kész. És épen ez igaz a főtengely felújításokra is. Rossz hengerrel nem nagyon lehet mit kezdeni, persze szídhatnánk a hengerfúróst is. Kijavítható, de jóformán felér egy gazdasági totálkárral. Nem érdemes rászánni időt és pénzt a feladatra.
Hegesztés folyamatát és a műveleti sorrendet mindig tartsuk észben. Egy hegesztett henger és blokk, mivel megolvad az anyag jelentős változáson megy keresztül. Akik végzik a hegesztést sok esetben állítják, hogy nem fog elvetemedni, de egészen egyszerűen azért, mert mérést nem végeznek. Gondolok elsősorban a felömlők kihegesztésére a blokkban vagy éppen a hengeren. Sajnos ez az alakváltozás, tapasztalatok és mérések alapján akár tized mm mértékű is lehet, így mindig jól gondoljuk meg, hogy utólag bevállaljuk-e a hegesztést. Gépmunkák pontosságára is oda kell figyelni.
Mindenesetre konklúzió az az, hogy mielőtt elkezdenénk elhajlítani a hajtókarunkat, azért gondoljuk végig mit csinálunk és hogy egyáltalán hol lehet a valós hiba. Sajnos ennek megállapításához komoly műszerezettség szükséges. Ezek nélkül pedig lehet több kárt okozunk a "javítással", mint hasznot.