Múltkori Bosch VE-s leírás után az LDA-ról lesz szó. Magáról az LDA egységről már korábban szó esett, a töltőnyomás függő üzemanyag mennyiségét szolgáltatott beállítani. Bár számtalan leírást találni róla a neten, de számomra egyik sem volt az igazi, főleg képek nélkül nehéz elképzelni, szimplán a monitor előtt űlve, ezért gondoltam én is írok róla pár sort. Sajnos konkrét beállítási értékeket nem lehet mondani, mert mindenki más-más összeállítást használ.
Az alábbi képen láthatjuk a rendszer működését. A 6-os membrán feletti rész megkapja a szívócsőnyomást (egy feltöltő által emelt nyomást). A membrán felett látható egy hernyócsavar, ami az alatta 7-es számú rugóval előfeszített membrán alaphelyzetét adja meg. Töltőnyomás nélkül az LDA tüske (8. alkatrész) helyben marad, így az alúl lévő csap (4. számú alkatrész) sem mozdul ki, gázkar húzására a gázkarcsoport és egyben a szabályzógyűrű maximális elmozdulását a 3-as számú kar alsó felütközője határozza meg. A nyomás hatására, a rugóerőt legyőzve a membrán kimozdul, majd az LDA tüskét lenyomva, a csapszegnek lehetősége van a tüske felé tud mozdulni. Elmozdulást követően az 3-as számú emelőkarnak M forgásponton keresztül lehetősgége lesz elfordulni, így gázkarcsoport kerete jobban kimozdulhat.
Más szóval míg nincs meg a töltőnyomásunk a rendszer nem engedélyezi a nagyobb gázkarcsoport és egyben szabályzógyűrű elmozdulásokat. Erre a töltőnyomás nélküli korommennyiség elkerülése végett van szükség. Illetve a motor, bár légfelesleggel működik de egy ügyes rendszer esetén túletethető gázolajjal is.
Pár talált alkatrésszel bemutatnám hogy is néz ki a valóságban, az alkatrészek nem patika tisztaságúak, de szemléltetésnek ezek az alkatrészek is megfelelőek.
Alább első képünkön látható az LDA részegység fedele, melyen látható a tüske alaphelyzetéért felelős torx kulcsnyílású hernyócsavar és a hozzá tartozó kontracsavar is. A négy sarkon lévő csavart bátran eltávolítva levehetjük a fedelét.
Látható a lenti képen maga a membrán, illetve a hernyócsavar nyomási pontja. Amennyiben óvatosak akarunk maradni, a membrán pozícióját jelöljük meg egy filccel a házhoz képest, mert elforgatható. Elforgatása pedig beleszól a beállításba.
A membránt kivéve láthatjuk a rugót, ami a nyomás ellen dolgozik, visszaállítva alaphelyzetre a rendszert. Rugókból többféle vastagságú létezik. Illetve a rugó alatt látható ricnis csavart forgatva megadhatjuk a rugó előfeszítését. Ezt az értéket a töltőnyomás arányában célszerű megválasztani, természetesen a rugóerősséget, előfeszítést, akár a korábbi alaphelyzetet.
Egy tétel még fontos, a lentebb látható tüskén lévő fehér gyűrű, amely a véghelyzetéért felelős. Ebből többféle méretet kapni, későbbiekben táblázat formájában látható, de természetesen alap esztergályos munka egy ilyen távtartó gyűrűt legyártani. Többféle rugó miatt ellenőrizzük, hogy a rugót teljesen összenyomva a tüske nem akad-e fenn rajta. Látható az is, mint pl ezen a tüskén, hogy aszimmetrikus formája van (nem minden típusnak), ezért számít hogy milyen szögben építjük be. Természetesen a gumimembránról leszerelve a tüskét a korábbi jelölésünk kárba vész.
Egy vékonyabb és vastagabb távtartó. Látható hogy belső átmérőben is van különbség, különböző átmérőjű LDA tüskék léteznek.
Az én módszerem a beállításra:
Egyrészt szükség van egy manométerre, azaz nyomásszabályzóra, amivel a fedelet megtáplálva különböző nyomásokon figyelhetjük a kis kétkarú emelőnk elmozdulását. Gyakorlatilag így tudjuk megadni az előfeszítését, rugózását.
A lenti képen látható egy átköszörült LDA tüske. Én is hasonló megoldásra jutottam. Viszonylag jobban feltekert a füstcsavarom, LDA tüskén jobb oldalon látható, a nagy átmérőjű kezdés (kis LDA elmozdulással) indítok, követem a gyári mintát egy darabig, majd a beljebb köszörüléssel adok neki nyomásnál még több anyagot.
Finom, apró módosításokkal érdemes kezdeni, majd figyelni kigyorsításoknál az autó viselkedését, füstöt.
A köszörülés maximális mértéke ki is mérhető. Kiszedett LDA tüskével teljes gázt húzva az adagolón kijön a furatban látható kis csap. Ezt a kinyúlást a szemközti oldalig lemérve, lesaccolva meghatározhatjuk hogy mennyit érdemes maximum a tüskén köszörülni.
A tüskét betéve, majd határoló, rugó nélkül teljes gázt húzva úgyis látjuk, kimozdult csap mellett, hogy mozog-e vagy sem tüske. Ha a csap nekifeszül, akkor nem köszörültük túl, ha lötyög a tüske akkor már túlköszörültük. Amennyiben túlköszörültük sincs teljes dráma, főleg szimmetrikus LDA tüskénél, mert elforgatással "orvosolhatjuk". Aszimmetrikus tüskénél rosszabb az eset, mert elforgatva az egész kúp mélyebbről vagy magasabbról indul, de akár ez is beleférhet. Rosszabb esetben tüske cseréjével. Értelem szerűen sima felületet célszerű elérni, én a "nagyolást" dremel mini csiszolókoronggal végeztem. Majd políroztam a felületet.
Amennyiben ezzel megvagyunk, a műanyag határolót kell módosítani vagy más méretűt behelyezni, úgy hogy addig letudjon csúszni a tüske, ameddig köszörültük a kúpot. Ezt a vizsgálatot is rugó nélkül végezzük el, de már a műanyag távtartó gyűrűvel. Behelyezzük a tüskét, majd teljes gázt húzva lehúzza a tüskét a kijövő kis csap, egészen addig míg a műanyag távtartó meg nem akadályozza. A távtartót addig vékonyítsuk, míg a csap a tüskét éppen le tudja húzni. Túl vékony távtartóval az LDA tüske kialakítástól függően akár el is vehetünk mennyiséget, ha a visszatérő rádiuszra fut, azaz elvehetjük a mennyiséget motorunktól. Így ennek elkészítésénél figyeljünk oda.
Az hogy a kis csapunk hol, melyik részét tapogatja le a tüskének, zsírral bekenve ellenőrizhető. Érdemes kivéve, mozgatva szemügyre venni, mert lehet akár az aláköszörült részt el sem éri a töltőnyomás függvényében a csap. Ezért szükséges manométerrel megvizsgálni a fedelet különböző nyomásokon. Jobban felszerelt emberek, akár a kar elmozdulását is mérhetik mérőórával, így még könnyebb egy nyomás, elmozdulás grafikonon összehasonlítani a változásokat.
A lenti két táblázatot egy ismerősöm küldte át, a vastagabbik tüskéhez tartozó műanyag hézagolók rendelési számai, hozzájuk tartozó méret.
Hogy mi se legyen egyszerűbb és mivel ahogy minden Bosch alkatrészből millió féle létezik, a kis csapocskából is kaptam egy táblázatot, különböző méretekkel. Lentebb látható. Természetesen tüskéből és a kis karból, rugóból is millió féle áll rendelkezésre.
Végül mindenkinek sok sikert kívánok a módosításhoz, apránként haladjunk, ne egyből totál leköszörüljük az egész tüskét. Gondoljuk át és vizsgáljuk a módosításokat. Először célszerű csupán az állítási műveleteket kipróbálni. Alaphelyzet változtatással a töltőnyomás nélküli befecskendezett mennyiséget határozzuk meg. Az előfeszítése a rugónak meghatározza, hogy mekkora nyomásnál mekkora lda tüske elmozdulással reagáljon, akár a rugócsere (gyengébb, erősebb rugóra), illetve aszimmetrikus tüske elforgatása is meghatározza hogy mekkora legyen az atmoszférikus, nyomásos üzemben befecskendezett mennyiség.
Grafikonok formájában kis beállítási segítség, fontos megjegyeznem, hogy a tüske által mozgatott kis csap elmozdulása van a grafikonok tengelyére felvéve, így látható csak a tüske profiljából történő elmozdulás.
Végül pedig és nem utolsó sorban egy LDA tüske, LDA csap elmozdulás görbe, aszimmetrikus tüske forgatásának hatását mutatja be:
