Mivel a pályán uralkodó állapotokat egy versenyzőtársam már megtette, ezért én nem teszem, idézem Őt.
Gombkötő Attila:
"A pályán levő vízbefolyások helyeivel és az eleinte jelentős szél irányának megadásával kezdem a leírást. A pálya teljesen sík környezetben a felszíni viztócsák felett pár cm-re van kialakítva, tehát a takarítás és a motorgumik által elfröcskölt víz folyamatos utánpótlása biztosítva van. 1.es: belső ívetől kb 0,8 méterig vizbeszivárgás. 8as: belső ívénél kb 40 cm széles 1,5 m hosszú rázókő és a pálya között 10 cm széles vizesárok. 9-es belső ív szélétől pályaelhagyás után felhordott majd a gumik által betaposott földdarabkák. 11-es kanyar belső ive után majdnem a teljes pályaszélességet borító kb 2 x 4 m-es víztócsa. Szélirány a "6"-os-ból az "5"-ös irányába fújó kb 20-40 km/h változó sebességű. Start a 4. és 5. pontok között, menetirány a 4-től az 5-ös irányába."
"pályára érkezés után első próbakörre felmenve kiderült, hogy a célegyenesre kanyarodva a szembeszél miatt 3. fokozatban meg az elért sebességet sem nagyon tudja tartani a gép. A rendelkezésemre álló legkisebb 12-es lánckereket szereltem a gépre, majd azzal mentünk végig a versenyen. A start. A leállított motorok a pálya egyik oldalán a menetirányra merőlegesen lettek leállítva, versenyzők velük szemben egymás mellett flsorakozva. A rajtzászló felemelése után versenyzők a motorokhoz futtottam, majd azt beíndítva megkezdték a 2 órás körözést. Én a sor végén az utolsó előtti helyről startoltam, de az első kanyarig minden igyekezet nélkül el kellett mennem kb 4-5 motoros mellett, ( motor nem indulások és a kanyar előtti megszeppenések miatt) Pár kört mentem a síkos pálya miatt sok sporttárs esett-kelt. Pár kör után a 7-8-9-es egyenesen vehető kanyarkombinációban szerencsésen földetértem, majd mégy egy kört mentem és a boxutcában átadtam a gépet ifj. Füle Tamásnak aki folytatta a körözést. Több alkalommal váltottunk vezetőt, majd a verseny végefelé a szélnek köszönhetően csökkent a pályán a vízszint, és már érezhető volt a gumik tapadása. Kezdtem igazánrövid féktávokat venni, ( a 7-8-9 közötti rész persze még mindig sikos volt de ez a kanyarokat egyenesbe véve nem zavart, el is feledkeztem róla) Tehát a 7-8-9-en 2. fokozatban egyenesen keresztül, majd rövid gáz 3.fokozatban és fék vissza kettőbe. A 11-es kanyart a pocsolya míatt a külső íven vettem kb 15-20 km/h sebességgel. Innen a második fokozatban kuplungcsúsztatással gyorsítottam, majdnem a 12-es pontig, majd tovább gyorsítva 3. fokozatban érkeztem a 13 és 1 szakaszra. 1-es kanyar előtt kb 5 méterre nagy fék váltó visza kettőbe, majd megint kuplungcsúsztatás, teljesgázas gyorsítás 2-3-4 kanyarokban, ha minden jól sikerült a 4-es kanyar belső ívénél lehetett kapcsolni a 3. fokozatot, és a célegyenes végéig a motor elérte az 55 km/h sebességet. Gáz végig csutkán az 5-ös pontig. 5-ös -és 6-os közt nagy fék, vissza kettő és kezdődik a bal kanyar. Egyik esés: az (534)-es megelőzött a célegyenesben, de kb 3 méterrel hoszabb féktávot vett, ezért gondoltam, hogy majd a belsső íven bemegyek mellé. A 6os pontnál szépen kezdem a kikerülést amikor megcsúszott az 534-es hátsókereke, de nem fordította a motorja kormányát a csúszásirányba, így szépen keresztbefordult előttem, nem tudtam már mögékanyarodni, ezért balra még nagyobbat borítottam ami miatt megpihent a gép. Készült video, de a gazdája nem tudja feltölteni, ezért majd megkapom a gépet és utána lesz valami látható dolog. Tömören ennyi. Ilyen csúszós pályán még nem mentem, hála a teremtőnek. Amennyi esés itt volt az rendkívül sok."
Természetesen a saját szemszögemből is írnék: Nálunk motorerőre nem volt panasz, ez szerintem látszott is. Habár maga a motor elég ideges természetű volt. A lánc, felfüggesztés, hardi tárcsa valamelyike is hadilábon volt, mert gázelvételre és a legkisebb gázadásra hatalmasat rántott a motoron, ebből lett is esés. :) Bár volt egyszer, hogy atomból váratlanul elment a motor, akkor csak kamilláztam. Szerencsétlenségükre a lengővillatengelyre szerelt fosanyagból készült lábtartó gyászmenetet és hajlott lábtartó formát vett fel, de egy kis trükközés, meg powertape azért a helyén tartotta. Edzésen elmebeteg időben lett volna számomra talán a legjobb, a száradó pályán egyre inkább a powerra kellett hagyatkoznom. Pl Gombkötő Attila is szárazon baromira begyorsult, sokat jött utánam, szerencsére azért kihúztam magam a bajból. Gondolom azért a silány utcai gumi sem volt a legjobb, bár első (vizes) edzésen én elég jónak éreztem, azért az utcai minta ott elég jó volt. Többiek is jól mentek, Ament Ati meg nem tudom mit csinált, de sokszorosan felűlmúlta önmagát, már kívülről nézve is látványosan jól ment. Egyetlen egy problémám volt, amikor volt hogy beértek, ekkor hiába próbáltam elengedi pár embert és lemenni külső ívre, jöttek mögöttem. Ez azért vicces volt. Illetve második etapomban én értem be egy bojt, 4-5 körön keresztül alig tudtam előrébb verekedni magamat. Kicsit talán már túl sokan is voltunk a pályán, ekkor váltottunk is.
Úgy gondolom, hogy ennek a versenynek az esések és a kiállások számának minimalizálásánál volt a hangsúly. Pl. Pedrózáék csapata, akik a futottak még kategóriában végeztek, pedig kiváló képességűek a versenyzőik. Mondjuk első etapban Pedrózán meglepődtem, a pálya második felében a kanyargós, nagyon vizes részeken tudtam tartani, első részén kicsit leszakadtam, de motorerőből jóformán egy rizikós előzést is bevállalhattam volna az egyenes végén. De ilyen pályán inkább nem, az uccsó száraz etapban sajnos le-le szakadoztam, de egy 3-4 kör erejéig mindenképpen húzott magával, pedig én sem éreztem magam toppon, de ez ilyen egyszer fenn, egyszer lenn. Tóth Attilának pedig egyértelműen úgy látom, hogy nem fekszik neki a vizes pálya, ellenben a szárazzal, ami meg nagyonis. Mindenesetre száradó pályán érezem, hogy Pedrózáék tudnak motorozni én meg annyira nem :) Motorjuk, a 4tnek nevezett 70es 2 felömlős amit terveztem pedig jót szólt, mondjuk az idei szezonra kicsit jobban kinyitott henger kellene, de szerintem csikicsuki pályán jót mentek. Néha-néha elgyengült, késöbb kiderült, hogy 3x ragasztottak a versenyen. Ami még kicist problémás volt az a segítőkészség. Sajnos ha borult valaki a csapatunkon és pár emberen kívül senki sem szaladt azonnal segíteni, számomra érthetetlen módon. Amikor rajtam feküdt kakucson a motor és mozdulni sem bírtam, akkor sem jött senki azonnal és tudom mennyire szar érzés. Na most azért párunknak segítettem összekotorni a dolgokat, szervizelni nyomban Pl Tóth Attilának a gázkart, Pedrózát összetákolni a verseny végén. De ez egy független verseny volt, annyira nem gyakorlottak, mint a kupában.
Sajnos nem fogok mindekit részletezni, de azért pár mozzanatot kiragadok. A Zalai csapat is szépen teljesített úgy gondolom, mint korábban írtam Attila jól használja a gépet, 50-es létére jól szalad a masina, csak éppen a kevés gang miatt óriásit ejt, de mindenképpen elismerésre méltóan tereli a gépet és tényleg-tényleg rendkívül örültem, hogy ők is eljöttek. Celli csapat meg eszméletlen jót ment, ügyesek tényleg. Bálintéknak is nagyon örültem, hogy eljöttek, bár Bálint egy kicsit lassaban ment, de Ő eleve nem nádszál lélek, meg motor is gyak egy széria. Bár aztán lehet csak hullámvölgyben volt, mert ahogy észrevettem, meg reális is, feljövetelkor 1-2 kör mindenkinek kellett, hogy jó tempót diktáljon. Ufónauta csapatnak gratula, szép volt, annak külön örülök, hogy Pesti Attila is itt volt és volt kis idő beszélgetni is. Vrbovszki Andrisnak is gratulálok a versenyhez, minimális esésszámmal és körülményekhez képest szerintem jót teljesített, tapasztalatnak remek volt és legalább kiderültek azok a problémák, hogy a motoron mit kellene változtatni. Nekem a gázkarral nem volt problémám, de nyilván lehetne jobb is.
Mihu szépen ment, végén amikor a gumiból kiborult a víz, akkor nagyot takart, ideges is lett hirtelen, de aztán szerencsére bíztattam, hogy menjen gyorsan, nem gondoltam, hogy ennyire számítanak a körök, de pluszminusz 5 kör sok helyet jelent, szóval így utólag nagyon jó döntés volt nyomban visszaküldeni. Végülis még mielött kritikát érezne valaki, annyit elmondhatok, hogy aki végigment az itt csak győztes volt és egy jó buliban voltak benne. Gratulálok mindenkinek, számlálók nélkül meg ugye létre sem jöhetett volna az esemény. Sajnálom, hogy ha valakit kihagytam, tényleg le a kalappal mindenki elött, fantasztikus volt. Zsolinak, a félkarú rablónak pedig köszönöm a szervezést, örülök, hogy nem lett sérülés, mindenki saját maga vette le a sisakot a fejéről és baromi olcsón megúsztuk a versenyhétvégét. Nem tudom, hogy lesz-e erőm (kesem) a hivatalos versenysorozat mellett menni több ilyen 2 órásra, mert lesznek hónapok, amikor két verseny lesz, ez szerintme óriási megterhelés a családi kasszáknak, de ha úgy van rám számíthattok.